Elég gyalázatosra sikerült a 2024, jó lenne kicsit (sokkal) jobb év.
Első lépésként hatalmas nehézségek árán beléptem a bloggerbe. Olyan régen nem írtam már a régi blogomat, hogy nem emlékeztem a blogos emailcímem jelszavára. Őrület, mert esküdni mertem volna, hogy jól emlékszem. Ez már a demencia? 50 évesen ez már nem hangzik viccesen.
Szóval 2025 első projektje lenne kilábalni a december eleje óta tartó felsőlégúti nyavalyából és nem elkapni újabbakat. Jövő szerdán kell bemennem a munkahelyemre de már konkrétan rettegek mert tavaly is elkaptam egy hányós-fosóst. Én sajnos nem tudom megengedni magamnak, hogy megbetegedjek mivel mi betegen is ugyanúgy dolgozunk (csak otthonról) idén meg pont 33%-kal kevesebb munkavállalóval kell majd a (nem ugyanakkora hanem növekvő mennyiségű) munkát elvégezni. De szerencsére a munkatársak 98,3%-a tökéletesen elégedett. Én vagyok az 1,7%.
Egyébként mindenféle terveim voltak, hogy majd jól haladok "előre" a munkámmal kicsit a téli szabi alatt, ehhez képest minden nap mikor beléptem elment 1-2 óra az adminisztrációval, közben meg rengeteget kell rajzolnom a gyereknek házifeladatként. Nem tudom ez valamiféle könnyítés-e a mai gyerekeknek? Ne kelljen annyit írni mert azt utálnak, hát rajzoljanak. Jelzem, azt is utálnak. Igazán már csak arra várok hogy a totális internetes oktatást vezesse be valaki. Akárhol nyitná ki szegény az internetet mindenhonnan csak matekfeladatok, környezet kérdések, helyesírás kvízek, stb. ömlenének. A gyerekek 98,3%-a napok alatt leszokna a nonstop youtube-ozásról. És nem az enyém lenne az 1,7%.
